W3Net.eu

Ha PHP-ben implementáltunk SOAP webszolgáltatást, akkor erősen ajánlott azt letesztelni nem PHP ügyfelekkel is.
PHP-ben írt klienssel azért nem érdemes tesztelni a szolgáltatásunkat, mert az nem szokott panaszkodni semmire sem.

A következőket kell ellenőriznünk:

• a szolgáltatás leírásáért felelős WSDL állomány érvényességének ellenőrzése.
• a webszolgáltatás megfelel-e a WS-I (Web Services Interoperability Organization)
  ajánlásoknak (WS-I Basic Profile).
• A webszolgáltatás publikus interfészének metódusainak tesztelése

A WS-I (webszolgáltatások együttműködésének szervezete) vezető szoftvergyártók által megalapított nem hivatalos független szakmai szervezet.
A WS-I fő célja, hogy előmozdítsa a webes szolgáltatások kölcsönös együttműködését a különféle platformok, alkalmazások és programozási nyelvek között.
A legfontosabb dokumentuma a WS-I Basic Profile.

A következőkben egy egyszerű .NET klienst készítünk C# nyelven.
Csupán a .NET Framework megléte nem elég, szükséges telepítenünk a
Windows SDK for Windows Server 2008 and .NET Framework 3.5-t is.

using System; using System.IO; using System.Web.Services; using System.Xml; namespace MyApp { class Test { static void Main( ) { new App(); } } class App { private wsTest ws = null; public App() { Console.WriteLine("initialize... \n"); ws = new wsTest(); if (ws == null) { Console.WriteLine("Error: no gate!"); return; } testResponse tp = ws.test(new test()); Console.WriteLine(tp.response); // ... // ... } } }

1. Proxy osztályt generálunk a WSDL.exe eszközzel (make_proxy.bat fájl).

   @echo off
   cls
   "c:\Program Files\Microsoft SDKs\Windows\v6.1\Bin\WSDL.exe" /out:proxy.cs {URL_TO_WSDL}/service.wsdl
   c:\WINDOWS\Microsoft.NET\Framework\v2.0.50727\csc.exe /t:library proxy.cs
   

2. Lefordítjuk a forráskódunkat úgy, hogy az előző lépésben létrejött proxy dll-t belinkeljük (make.bat).

   c:\WINDOWS\Microsoft.NET\Framework\v2.0.50727\csc.exe /t:exe /out:Test.exe Test.cs /R:proxy.dll
   

• Teljes forráskód letöltése
• WSDL fájl
• PHP kliens forrása

Úgy mondják minden kezdet nehéz, különösen igaz ez, ha saját WSDL fájl
megírására szánjuk rá magunkat. Hiába csinálunk mindent a specifikáció
szerint, megeshet, hogy validálási hiba lép fel.
Ennek az oka az, hogy létezik egy WS-I (Web Service Interoperability Organization) szervezet, amely a webszolgáltatások együttműküdésének
zökkenőmentesítését tűzte ki célul. Ezt a célt a WS-I a már meglévő specifikációk finomításával éri el. Egyik ilyen dokumentuma a WS-I Basic Profile.
A WS-I Basic Profile a WSDL specifikációját tovább szűkíti, azaz nem minden megengedett, amit egyébként a WSDL specifikációja megenget.

Lássunk rá egy konkrét példát. Vizsgáljuk meg a következő WSDl fájlt. Jól formázott, és a WSDL sémának is megfelel.
Ráadásul ha PHP-vel használjuk (PHP-ben írodott klienssel és kiszolgálóval), még működik is.
Ha azonban .NET ügyfélprogramot írunk, és azzal próbáljuk a webszolgáltatást használni, hibába ütközünk.
A WSDL.exe sémafordító az alábbi hibajelentést írja ki:

A WSDL specifikáció a part elemet így definiálja:

A part elemnek type, vagy element attribútuma lehet, de nem mindkettő egyszerre.
A WSDL specifikáció nem szabja meg, hogy melyik attribútumot használjuk, így a WSDL dokumentumunk egy érvényes WSDL dokumentum.
A dokumentumunk azonban nem felel meg a WS-I Basic Profile-nak. A WS-I Basic Profile ugyanis előirja, hogy a part elemnek kötelezően
az element attribútumot kell használnia, ha közvetlen literális XML kódolást használunk (a SOAP üzenet formátumának stílusát a soap:binding elem style
attribútuma határozza meg). A WSDL dokumentumban RPC stílus helyett dokumentum stílust használunk (az adat literális XML adatként lesz elküldve),
ezért a WSDL fájl nem felel meg a WS-I Basic Profile előírásnak.

A WSDL-t kicsit át kell írni, hogy megfeleljen a WS-I Basic Profile előírásnak, aminek eredményeképpen webszolgáltatásunk interoperabilisebb lesz.

<types> <xsd:schema xmlns="http://www.w3.org/2001/XMLSchema" targetNamespace="urn:service.wsdl" elementFormDefault="qualified" > <xsd:element name="SayHello" type='xsd:string'></xsd:element> <xsd:element name='SayHelloResponse' type='xsd:string'></xsd:element> </xsd:schema> </types> <message name="SayHelloRequest"> <part name="parameters" element="tns:SayHello"/> </message> <message name="SayHelloResponse"> <part name="result" element="tns:SayHelloResponse"/> </message>

Megjegyzés: Az xsd előtag arra az XML Schema alapú névtérre hivatkozik, amelyet a definition elemben határoztunk meg.

I decided to give a try to Firefox 3 beta 5 and did some JavaScript performance comparison to see how faster it is. I used my own test script that performs object instantiations.
For a more thorough benchmark I recommend using SunsSpider JavaScript benchmark.